Takáts Mónika
Génmódosított élelmiszerek

    A Greenpeace szervezetének nagy méretű kampánya és az egész országnak szóló felhívása – hogy legyen Magyarország génmanipulációtól mentes – adja az okot arra, hogy kissé hosszan és alaposan foglalkozzak ezzel a kérdéssel.
Gondolom már veled is előfordult, hogy kaptál egy cserép virágot és elfelejteted locsolni ezért kiszáradt. Ha rossz helyre tetted, akkor a sok vagy kevés napfényt sínylette meg, de a túl sok víz is bajt okoz. Ha nem jó a földje, ha sok, vagy kevés növénytápot adtál neki, az rögtön meglátszódott rajta. És még sorolhatnám, hogy hányféle gond van vele és még mi mindenre kell figyelni. A nagybani növénytermesztésben (itt most az emberi táplálékra és takarmánynövényekre gondolok) a problémák egy részét a már klasszikusnak is mondható keresztezéssel meg tudták oldani. Pl.: a bőtermő búzát a szárazságtűrővel keresztezik és néhány év múlva megkapják a bőtermő-szárazságtűrő búzát. A lényeg itt az, hogy így olyan fajok jönnek létre amik a természetben is bármikor létrejöhetnének.
De a természet nagyon bölcsen korlátot szab a fajok keresztezésének. Nagyon jó példa erre a ló és a szamár génjeiből létrejött öszvér. Ez az állat megszülethet, de azt már nem engedi a természet, hogy ő is szaporodjon. Biztosan oka van annak, hogy ennyire szigorúan megszabott, hogy melyik állat melyikkel szaporodhat. A génmanipuláció pont ezt a természetes határt lépi át. Ezzel a módszerrel bármelyik élőlény génjét képesek bejuttatni egy másikba és így olyan élőlények jöhetnek létre, amelyek a természetben soha. "A haszonnövényeket az óriás cégek génekkel manipulálták, amelyeket vírusokból és baktériumokból nyertek. Így ellenállóvá tették őket a vállalatok által gyártott gyom- és rovarirtó szerekkel szemben…" Jól hangzik, de pontosan mit is jelent ez? Eddig fontos volt betartani a gyomirtóknál az előírt mennyiséget, mert különben maga a védendő növény is elpusztult volna. Így viszont korlátlan mennyiséget ráönthetnek a növényre és így aki majd elfogyasztja az is bőségesen nassol vele együtt a gyomirtóból, bár nem is tudja. Olyan élőlények jönnek létre, amilyenek természetes körülmények között soha se jöttek volna létre. Nem tudjuk, hogy ezek hogyan viselkednének természetes körülmények között. A génmódosítás hatásairól nagyon keveset tudunk. Az 1980-as évek óta alkalmazzák és fiatal módszer lévén a hatások kutatása csak most kezdődött el.
Légúti betegségekben szenvednek azok a fülöp-szigeteki farmerek, akik génmódosított növényeket termesztenek.
A brazil dió génjével kezelt szóját fogyasztó embereknél allergiás tünetek léptek fel. Hidegtűrő képességük növelése érdekében génkezelt barackok hirtelen tízszer gyorsabban kezdtek nőni.
Génkezelt kukorica pollenjének hatására a Nappali pávaszem hernyóinak 20 %-a elpusztult és a többi is lassabban fejlődött. Tehát védett lepkefajok is veszélyben vannak. Egy génmanipulált krumlifajta kóros elváltozásokat okozott az evvel táplálkozó kísérleti patkányokon.
Az emberekre való hatásának vizsgálatát csak multinacionális cégek tudják finanszírozni, ők viszont sokszor nem hozzák nyilvánosságra az adataikat és nem engedélyezik azok felülvizsgálatát.
Megbízható táplálkozástani vizsgálatok hiányában mondhatjuk, hogy mi mindannyian egy világméretű kísérlet alanyai vagyunk. A kutatók állítják, hogy a mesterséges ízfokozók, színezékek stb. nincsenek káros hatással az emberekre, én mégis szeretném tudni, hogy akkor miért vannak tele a kórházak beteg gyerekekkel? Miért allergiás minden második ember Európában és Észak-Amerikában?
És most itt a génmanipuláció. Nem az a kérdés, hogy káros-e, hanem, hogy mennyire. Hogy csak betegségeket, allergiát, vagy korai halált is okoz-e. De lehet, hogy nem rajtam látszanak meg majd a hatásai, hanem majd testileg vagy szellemileg visszamaradt gyerekeket fogok szülni miatta?
Én ebből köszönöm nem kérek! És te? Gyere csatlakozz te is a Greenpeace mozgalmához!
További info: www.greenpeace.hu

Megjelent:
Honlapon: 2006.02.01.
Egyéb: Kőbanyanyúz 9.szám