Szeberényi Júlia
Hulladék
1. oldal

    Napjainkban egyre többet hallunk globalizációról, globális problémákról méghozzá a legkülönbözőbb összefüggésekben és helyzetekben, negatív vagy pozitív összefüggésben találhatjuk meg. Hogy mit is jelent valójában, legpontosabban talán a kifejezés eredetének megtalálásával láthatjuk. A fogalom "globalizáció" a közgazdaságtan és szociológia területén jelent meg először, nyomtatásban először egy angol nyelvű 1961-es lexikonban jelent meg. 

1990 után kerül a köztudatba, mint egy sokrétegű, a gazdasági-, üzleti-, szociális- és kulturális területeken folyó, egyre inkább nemzetközi mértékűvé váló (negatív vagy pozitív) folyamatokat, változásokat leíró fogalom. A folyamat maga azóta létezik, mióta az embereknek lehetőségük van arra, hogy nemzetközi kereskedelmet folytassanak. 

A Wikipedia internetes lexikon szerint a világszerte a statisztikákban is kimutatható árukereskedelem 1950 és 1998 között a 17-szeresére emelkedett, miközben az államilag dokumentált javak előállítása csak hatszorosára nőtt. Ebből is látható hogy az árukereskedelem szinte teljes mértékben globalizálódott, valamint megjelent (és egyre nagyobb jelentőségre tesz szert) a pénzkereskedelem is, így amelyik ország kiesik vagy részt sem tud venni a világkereskedelemben, lemarad az élvonalból, egy idő múltán elszegényedik, és nem, vagy alig tud részt venni az egyéb fontos (politikai, társadalmi, kulturális) folyamatokban. Ezért az országok minden tekintetben vett helyzetének meghatározásához a gazdasági mutatójuk a mértékadó. 

Az alábbi grafikán láthatóak a zöld árnyalataival jelölve a fejlett országok, sárgával a közepesen fejlett, pirossal az igen alacsony mértékben fejlett országok. (szürke színnel jelölt területek: nincs adat). 

 
A világ fejlettségének színkódos térképe

A globalizációnak, mint nemzetek feletti szerveződési formák fogalmának vannak regionális képződményei is. Az általunk legismertebb az Európai Unió (érdekes adalék: tíz európai közül négy szerint a globalizáció legfőbb következménye, hogy a vállalatok azokba az országba költöznek, ahol olcsóbb a munkaerő - erre az eredményre jutott az Európai Bizottság megbízásából elvégzett közvéleménykutatás viszonylag kevesen tudnak arról, hogy más kontinenseken ugyanígy léteznek lazább-szorosabb szövetségek. Ilyen Észak-Amerikában a NAFTA, Dél-Amerikában a Mercosur és Ázsiában az ASEAN is.

A világkereskedelem, világpiac kialakulásának- és fontosságának következménye sok más globális jelenség is. Kialakultak sok országban megjelenő, ún. multinacionális cégek, egyre jelentősebb a személy- és áruforgalom, szállítás és a turizmus is, a modern kommunikációs eszközök a mindennapi és üzleti életben egyre nagyobb tért hódítanak. Tágabb értelemben a globalizáció jelenségei körülvesznek minket, hozzátartoznak a mindennapi élethez. Olyan, ma már alapvetőnek számító jelenségek, mint például a nők egyenjogúsága, a nyakkendő (és egyáltalán, a nyugati kultúra, divat, zene) elterjedése, kínai büfék és amerikai gyorsétteremláncok, autók, új felsőoktatási forma, és még több oldalon keresztül sorolhatnám a globalizáció életünk szerves részét képező megjelenési formáinak nyomait. 

Ez a sokrétűség egyes szempontokból negatív folyamat, uniformizálódás, amelyben az egyes nemzetek elvesztik gazdasági-, politikai erejüket, de mindenek előtt kulturális sokszínűségüket. E vélemény képviselői, általában globalizáció-ellenes szervezetekbe tömörülnek, és ellentmondásosan éppen ők egy új, globális társadalom csíráját képzik. Hiszen ezeknek a szervezeteknek az egész Földön kiterjedt szimpatizáns hálózata van, a tagok általában az interneten keresztül tartják a kapcsolatot, tehát akaratlanul is a globalizáció támogatói lettek, s az eddig említett multi- és internacionális, nemzetek feletti szerveződési szintek mellett, egy újfajta nemzetek alatti, embereket összekötő szerveződési formát alakítottak ki.   

 
Fogyasztói társadalom - a Pepsi Indonéziában

E szervezetek (pl. Friends of the Earth, International Forum on Globalization) törekvései és eszményképei azonban elsősorban nem a globalizációs folyamat visszafordítása, sokkal inkább a fogyasztói társadalom (sok esetben a média: televízió, reklámok által) leromlott értékrendjének megreformálása, tudatos fogyasztásra ébresztés.  Hogy ezáltal a világ, amiben élünk, még az utánunk jövő generációk számára is élhető világ legyen. Egy tudatosabb, kívánatos jövőbeli fejlődési pálya kijelölése a céljuk.