|
Horváth Dávid
Népességnövekedés, túlnépesedés
1. oldal
"És hosszú béke
van s az ember
Rémítő szapora,
Talán hogy a dögvésznek egyszer
Dicsőbb legyen tora..."
(Vörösmarty Mihály: Az emberek, 4.)
Az ENSZ
július 11-ét népesedési világnappá nyilvánította, ugyanis a Föld lakossága
1987-ben ezen a napon érte el az ötmilliárd főt. Tizenkét évvel később, 1999.
október 12-én a lélekszám túllépte a hatmilliárdot is. Vagyis korunkban a
népesség növekedése világviszonylatban robbanásszerűen felgyorsult.
Ez a jelen, de vessünk pár pillantást az elmúlt évezredekre, évszázadokra,
milyen folyamatoknak köszönhető, hogy az emberiség népessége növekedett? Mikor
beszélünk népességrobbanásról, túlnépesedésről? Ránk nézve, mikor jelent
veszélyt, mennyi terhet, éhes szájat képes eltartani a Föld anélkül, hogy
megterhelnénk? Milyen veszélyei lehetnek a túlnépesedésnek? Hogyan tehetünk
ellene?
A kezdetektől napjainkig
 Minden
biológiai lény igyekszik korlátlanul szaporodni, a fajok létszámát csak a
területek eltartó képessége (pl. éhínség) és a természetes ellenségek (pl.
betegségek, háborúk, természetes ellenségek) szabályozzák. Az emberi
leleményesség ugyan gyorsan emeli egy-egy terület eltartó képességét, de a
korlátlan szaporodás ösztöne azonnal túlhasználja a keletkezett lehetőséget.
Ezért kényszerült például (i. e. 10-12000 körül) földművelésre az ember, mert a
sokkal kevesebb robottal járó gyűjtögetés, vadászat, legeltetés nem tudta
eltartani a megnőtt népességet. A földműves Káin irigyelte a pásztor Ábel
könnyebb életét-a Biblia szerint. D aki nem stabilizálja a népesedését, az
terjeszkedésre, agresszivitásra, robotra, természet-rongálásra kényszerül. A
tűzzel és a nagyvadak túlvadászásával, kipusztításával már az ősember rontotta a
természet eltartó képességét.
Az ember esetében azonban a
túlnépesedésnek az általános genetikai oknál fontosabb hajtóereje az
embercsoportok versengése. Mivel az ember túlerőbe került természetes
ellenségeivel szemben, így az embercsoportok váltak egymás legerősebb
ellenségeivé. A földművelés több embert tudott eltartani, de több embert is
igényelt: több munkaerő és harcos kellett, a földet birtokolni-védeni vetéstől
aratásig. A népesedési, gazdasági és fegyverkezési verseny egymást hajtja, és
sokszor hatalmi, gazdasági, katonai érdekek állnak a háttérben. Emberanyagból
birodalmak, hadseregek, kő- és társadalom-piramisok, óriáscégek építhetők:
hatalmi, gazdasági, katonai érdek a szaporodás. Ha túltermelése van belőle,
olcsó a rabszolga, a katona, a munkás. A nők sokszor "utódteremtő gépekké vannak
lefokozva" (Amartya Sen Nobel-díjas indiai közgazdász kifejezése). Ismét csak
bibliai példa: amikor Dávid király megszámláltatta a népét (mert a hatalmasok
szeretik számlálgatni kincseiket, alattvalóikat, katonáikat, munkásaikat), Isten
ezért megbüntette. Róma is ösztönözte saját polgárainak népesedését, mert a
birodalomban az elnyomók aránya vészesen csökkent az egyre több leigázott néphez
képest.
Az ember mindig is túlszaporodott, de van különbség a régi és a mai túlnépesedés
között. A túlszaporodó pásztornépek hullámokban csordultak ki Ázsiából,
ostromolták a Római Birodalmat (pl. a hunok), majd a Nyugatot (pl. a magyarok),
később a magyarokat is (pl. besenyők, tatárok, törökök). Ha egy terület a
túlhasználattól lepusztult, lakói továbbálltak. Amerikát kipusztították, Afrikát
levadászták az Európából kiszoruló fölösleg-tömegek. Miután Európa erdei jórészt
elpusztultak, raboltak fát a gyarmatok bőséges erdeiből. De történelmileg új
helyzet az, hogy most már nincs hová kicsordulni, továbbállni, rablóhadjáratot
vezetni, betelt és túlterhelt a Föld.
Az
is történelmileg új helyzet, hogy a megélhetési mód "fejlesztése" az utóbbi
századokban már fenntarthatatlan, azaz egyszeri, kimerülő módszerekkel növelte a
Föld eltartó képességét. Például az újabb és újabb területek elvétele az
élővilágtól (erdők kiirtása, minden megművelhető terület beszántása) rengeteg
faj kihalásához vezet, de egyébként is már alig maradt elvehető terület. Az is
csak egy múló történelmi pillanat, hogy pár évtized alatt elfogyasztjuk az olaj,
gáz, szén formájában évszázmilliók alatt föld alá gyűlt napenergiát. A
széndioxid robbanásszerű sebességgel kerül vissza a légkörbe, amitől megbolondul
a klíma. A fosszilis energiák táptalaján az emberi népesedés is robbant. Ezekkel
a módszerekkel csak rövid távon nő, de hosszú távon leromlik a Föld
eltartóképessége.
1974-ben rendezték meg először
az ENSZ népesedési világkonferenciáját, akkor közel négymilliárdnyian voltunk.
1994-ben, Kairóban, a második konferencia alkalmával a részt vevő 187 ország
újabb két évtizedre szóló akcióprogramot fogadott el. Ebben a hangsúly a nők
oktatására, jogaira és a családtervezés eszközeinek elérhetőségére helyeződött.
A születésszám szabályozásában nem a kényszerintézkedéseknek, hanem épp
ellenkezőleg, a nők jogainak, oktatásának és munkához jutásának van döntő
szerepe. A szegény országokban egy írástudatlan nőnek kétszer-háromszor annyi
gyermeke születik, mint egy érettségizettnek.
A Bocs Alapítvány falusi szegény
lányok iskoláztatását támogatja Indiában már 1977 óta. Az országban háromszor
akkora a népsűrűség, mint Magyarországon, és évente újabb 16 millióval vannak
többen. A kis adományok is hatékonyan segíthetnek, hiszen egyhavi magyar
minimálbér egy egész tanévre fedezi egy gyermek szállását, étkezését és
oktatását a támogatásban részesülő keresztény iskolákban.
Napjainkban
És elérkeztünk napjainkig,
amikor is a világ népessége közel 6,4 milliárd főre tehető. Amint az
észrevehető, változnak az idők és a történelem során történő emberáradat,
vándorlások, gyarmatosítások és más kontinensek meghódítása mára megszűnt. Már
csak a meglévő területekkel tudunk gazdálkodni.
Vallás
Azonban az elmúlt évszázadokban, évezredekben a vallásnak is rendkívüli
szerepe volt a népességnövekedésben. Míg Európában a keresztény egyházak, a
hívőket Isten tanításain keresztül arra ösztönözte, hogy minél kevesebb felé
osszák szét a vagyonukat, tehát minél kevesebb utódot nemzzenek, addig az iszlám
és muzulmán vallás magában foglalja a minél több gyermek és leszármazott
nemzését. Itt tehát tudatos népességnövekedésről beszélünk. És míg Európában
csal lassan, nő a népesség helyenként megáll vagy stagnál, addig évről évre egy
hatványozott, de legalább is folyamatos népességnövekedés figyelhető meg a
muzulmán, ill. iszlám vallású területeken.
Ökológiai lábnyom
Az emberiség túlnépesedését igen csak megsínyli a Föld, ennek kimutatása
érdekében kiszámolták az emberiség a Földre gyakorolt hatását, ezt nevezték el
Ökológiai lábnyomnak. A természet (el)tartja az emberiséget, és ennek a tehernek
a nagyságát három tényező szorzata adja:
népesség * fogyasztás * hatásfok
Például a benzinfogyasztás okozta napi teher a bioszférára:
hányan autóznak * napi átlag km * milyen fogyasztású autóval
Az ökológiai lábnyom ezt a terhet viszonyítja a természet
eltartóképességéhez. Például Magyarország lakosságának eltartása a jelenlegi
fogyasztási szinten az ország területét 30 %-kal túlterheli, azaz Magyarország
ökológiai lábnyoma 130 %-os.
Magyarországon a pazarlás megszüntetése és a környezetbarát megoldások az
elsődlegesek az ökológiai lábnyom kisebbítésében. De az emberiség ökológiai
lábnyoma nem hozható rendbe a túlnépesedés megoldása nélkül. Még ha az OECD
országok (a jómódú országok) leszállítanák is fogyasztásukat a szegény országok
átlagszintjére, a Földet akkor is túlterhelnénk: a nem-OECD országok ökológiai
lábnyom átlaga is 100 % fölött van már.
Mit tehetünk a
népességnövekedés ellen?
- Az egyes
országoknak fel kell mérniük, hogy népességük változó koreloszlása hogyan fogja
befolyásolni jövőbeli erőforrás-szükségletüket * *
- Megfelelő egészségügyi programok szükségesek az anya-és csecsemőhalandóság
csökkentésére, és arra, hogy a férfiak és nők egyaránt megfelelő információhoz
és eszközök jussanak a családméret-tervezéshez * * *
- A népességszabályozás fontos eleme a nők képzése iskolákban, munkahelyeken és
döntéshozó képességük fokozása * * * *
Egy a Dr. Herbert Petersonnal (WHO Családtervezési kutatási osztálya) készített
interjú során a következő tervek, célok fogalmazódtak meg.
A szegény országokban egy
analfabéta nőnek 2-3-szor annyi gyermeke születik (és nem azért, mert ő így
akarja), mint egy érettségizettnek. Tehát nagy hangsúlyt kap a nők taníttatása.
A szexualitásnak és szeretetnek óriási szerepe lehet az ökológiai lábnyom
szorzat második tényezőjének, a fogyasztásnak a csökkentésében is. Például egy
válás következtében két lakás kell egy helyett, dupla építőanyag, fűtés, rezsi,
de ettől a dupla fogyasztástól általában nem nő a jólét és boldogság. A
háztartások létszáma csökken, a házak mérete mégis növekszik: ez mintha azt
mutatná, hogy az emberek ma kevesebb szeretett személlyel és azoktól is nagyobb
távolságban akarnak élni.
Egy brit példa során érzékeltetném a helyzete, milyen megoldás létezik még:
"A tizenévesek terhességeinek
száma egész Európában Angliában a legmagasabb - évente 90 000 tizenéves esik
teherbe, köztük 8000 16 éven aluli. Kétszer annyi, mint Németországban,
háromszor annyi, mint Franciaországban és hatszor annyi, mint Hollandiában. Erre
nem lehetünk büszkék, ezért a fiatalok tesznek is ellene.
Fiatalok tanítják kortársaikat, hogy jól megalapozott döntéseket hozhassanak.
Bár egyesek szerint a tizenéveseknek nem kellene nemi életet élniük - mégis
megteszik. A megoldás kulcsa, hogy felvilágosítást, tanácsot kapjanak, és
hozzájussanak fogamzásgátló eszközökhöz. Így megakadályozhatják a nem kívánt
terhességet, és megóvhatják magukat a nemi betegségektől.
A tizenévesek terhessége nem egyenesen arányos a nemi élettel. Megdöbbentő a
kapcsolat a magas terhességi arányt mutató megyék és azok között, ahol magas az
iskolából kimaradottak száma vagy nagy a szakadék a társadalom leggazdagabb és
legszegényebb rétegei között. Ha csökkentjük az országon belüli
egyenlőtlenségeket, azzal teszünk a tizenévesek terhességei ellen is."
(Tom Burke, 17, UK)
|
