Bendek Szilveszter
Komposztálás
"A termőtalaj él. Szeretete ne szavakban
és birtoklásában, hanem okszerű
ápolásában, használatában, művelésében
és trágyázásában - táplálásában -
nyilvánuljon meg." Kreybig Lajos akadémikus
A komposztálás jelentősége:
Napjaink magyar mezőgazdasága súlyos kihívásokkal küzd a tápanyagellátás
területén: a rendelkezésre álló mű- és istállótrágyák nem elegendőek a termelés
folyamán a talajban bekövetkező szervesanyagcsökkenés megfelelő pótlására.
Ugyanakkor a szerves hulladékok (pl. lehullott falevelek) nincsenek megfelelően
hasznosítva: gyakorta a hulladékgyűjtőkbe helyezik ezeket vagy szükségtelenül
elégetik.
Mindezeket figyelembe véve, múlhatatlanul szükség van a szerves hulladékok
komposzttá, hatásos humuszos trágyaszerekké történő nemesítésére.
A
komposztálás folyamata:
A komposztálás folyamata során az alkotó szerves anyagok (ld. 1.
táblázat) egy része mineralizálódik: aerob feltételek mellett CO2, SO42-,
NO3-, H2O,H2PO4-,
Ca2+, Mg2+ keletkezik belőlük, másik részük pedig
humifikálódik. Ez utóbbi kategóriába a nehezen bomló szerves anyagok tartoznak,
melyek N-tartalmú anyagokkal összekapcsolódva nagy molekulájú, sötét színű,
stabil vegyületekké, humusszá alakulnak.
Kategória |
Példa |
Gazdaságon belüli vagy
konzervipari hulladékok |
Zöldségfélék levél- és
szármaradványai |
Istállótrágya |
lótrágya |
Melléktermékek |
Kommunális
szennyvíziszap |
1.táblázat: komposztálható
szerves hulladékok
Ezek alapján a komposzt olyan
szerves trágya, amely humifikált szerves anyagokat és ásványi tápanyagokat, ill.
fermentumokat (mikrobális termékeket) tartalmaz.
A komposzt összetételénél le kell szögezni, hogy a talaj termékenységét nem
lehet csupán az ásványi tápelemekkel való telítés által fokozni, hiszen a talaj
tartós szerkezetét és akadálytalan víz- ás tápanyagszolgáltató képességét csak
jó minőségű és elegendő mértékű humuszanyagokkal (melyeket a komposzt
tartalmaz!) lehet biztosítani.
A sokféle szerves hulladékot különböző módon lehet feldolgozni, így a
komposztálás gyakorlatában a hangsúly nem az egységes recepten, hanem a
szakszerű kezelésen van.
Lényeges, hogy a komposztérés folyamata során az aerob feltételek biztosítva
legyenek, mert egyébként nem érik meg a komposzt, hanem megrothad.
Ez az oxidációt előidéző folyamatos keveréssel, forgatással érhető el.
A szerves hulladékok mellé adalékként talaj, ill. CaCO3 adható, amely
anyagok elősegítik az összetevők megfelelő eloszlását, hogy azok ne süppedjenek
össze, hanem szellőzni képes állapotban legyenek.
Ha adalékként tőzeg is kerül a komposztba, akkor akár rothadást előidéző anyagok
(pl. fekália) is felhasználásra kerülhetnek, mert a tőzeg nagy adszorpciós
képességű és baktericid hatású.
Legfontosabb kritériumként azonban azt szokás említeni, hogy a komposzt C/N
aránya 25:1 legyen. Az összetételnél ezt kell tehát elsősorban figyelembe venni
(ld. 2. táblázat).
Nyersanyag |
C/N arány |
Fakéreg |
120:1 |
Papír |
350:1 |
Konyhai hulladék |
15:1 |
Kerti hulladék |
40:1 |
Lomb |
50:1 |
Vágott fű |
20:1 |
Baromfitrágya |
10:1 |
Trágyalé (híg) |
2:1 |
Marhatrágya |
25:1 |
Szalma (búza, zab) |
100:1 |
2.táblázat: A legfontosabb
nyersanyagok C/N aránya
Leegyszerűsítve elmondható, hogy
minél fásabb, barnább egy anyag, annál több szenet, minél frissebb, lédúsabb,
zöldebb, annál több nitrogént tartalmaz.
Az ilyen feltételek mellett kezelt komposzt egy év alatt beérik, földszerű,
fekete, morzsalékos anyag képződik belőle (ld. 1. kép), mely trágyázásra,
talajjavításra alkalmazható, vagy a nagyobb tápelem- és humusztartalom elérése
érdekében még egy évig érlelhető: mindig egy réteg komposztból, egy réteg
istállótrágyából álló rakásokban (ld. 2. kép).
1.kép: Egy éves komposzt (Benedek Szilveszter, Monoszló), Fotó: Benedek Szilveszter
Amint a 2-es képen is látható, a
komposzt érlelése komposztrakásokban történik: alapul 20-30cm magasságban jó
vízfelszívó hatása miatt bármilyen elenyészett szervesanyag kerül, melynek
nedvességtartalma eléri az 50-60 %-ot. Erre az alapra 10-20cm vastagságú
rétegekben váltakozva kerülnek a különböző minőségű szerves hulladékok (a C/N
arány alapján), esetenként pl. talajjal kiegészítve.
Egy rakás maximális magassága 150 cm. A komposztrakások enyészetének
előrehaladása során helyenként meg kell nyitni azokat, hogy a hőmérséklet 40oC
körül legyen, ill. rendszeresen át kell forgatni ezeket.
A komposztrakást ugyanígy földbe is lehet ásni, ilyenkor a legfelső rétegnek
mindig talajnak kell lennie. Ebben az esetben a rakás elkészítése és a forgatás
nehezebb, de a komposzt hamarabb beérik.
2. kép: Lótrágyával rétegzett komposzt (Birkás Biogazdaság, Szentbékkálla), Fotó: Benedek Szilveszter
A komposzt
gyakorlati hatása:
A komposzt talajjavító és trágyaszer.
Noha N, P2O5, K2O-tartalma alacsony, 1-2 %
közötti, tehát tápanyaghatása kicsi, a talajra gyakorolt fizikai és biológiai
hatása nagyon fontos:
-
fokozza a
talaj biológiai aktivitását,
-
-lassítja a
tápanyag-feltáródást, ezáltal csökkentve a kilúgozódást,
-
-magas
adszorpciós képessége miatt növeli a talajok tápanyagtároló kapacitását,
-
-sötét színe
miatt jobban elnyeli a Nap sugarait, ezáltal több napenergiához juttatva a
talajt,
-
növeli a
talaj vízfelvevő kapacitását,
-
pufferközeget biztosít,
-
javítja a
talaj fizikai állapotát.
Egy adott trágya gyakorlati hatása leginkább a
termésátlagon mérhető, így a komposzt felhasználásának jelentőségét az alábbi
példa hivatott szemléltetni:
Szentbékkálla határában két ugyanolyan fekvésű, egymás mellett lévő
szántóterületet különbözőképpen művelnek. Az egyik tábla csak N-műtrágyát kap,
míg a másikat komposzttal trágyáznak (összetétele: ld. 3.táblázat, ld. 2. kép).
A termésátlagok (ld. 4. táblázat) mutatják, hogy a második tábla esetében a
háromévente (legutóbb 2004-ben) kijuttatott 30 t/ha komposztmennyiség miatt több
gabona termett. Az első táblán triticalét (Triticosecale Wittm.), a másodikon
tönkölybúzát (Triticum spelta) termesztettek 2004-ben, az adatok ebből az évből
származnak.
Eszerint a komposzt fentiekben felsorolt termésnövelő hatása nyilvánvaló.
Alkotórész |
Arány (%) |
Lótrágya |
55 |
Zöldkaszálék, mandula külső zöld héja, alginit |
45 |
3. táblázat: komposzttrágya összetétele.
Növény |
Termés (t/ha) |
Triticale |
3,3 |
Tönkölybúza |
4,0 |
4. táblázat: Triticale és tönkölybúza termésátlagai.
Összegzés:
A komposzt szerves trágya, amely elsősorban humuszanyagokat tartalmaz,
amelyek a tápelemek mellett szintén nagyon fontosak az egészséges talajélet
szempontjából.
Készítése felhasználást jelent a szerves hulladékok számára is.
Szervestrágyával, ill. műtrágyával a komposztálás kiteljesíti a termőtalajok
tápanyagellátását, ill. felhasználási lehetőséget biztosít a szerves
hulladékoknak.
A komposztálás széles körű alkalmazása javítaná a mezőgazdasági termőterültek
tápanyag-gazdálkodását és biológiai-kémiai-fizikai állapotát.
Felhasznált irodalom:
- Alexa László - Dér Sándor: A komposztálás elméleti és
gyakorlati alapjai
Bio - Szaktanácsadó Bt. Gödöllő, 1998
- Benedek Szilveszter: Ökölógiai, ill. intenzív művelés
alatt álló mezőgazdasági termőterület tápanyag-gazdálkodásának agrokémiai
módszerekkel történő összehasonlításához alkalmas területek jellemzése, 2005
- Bodendiagnose durch Württemberger Landwirte
Evangelisches Bauernwerk Kiadó Waldenburg, 1985
- Füleky György (szerk.): Tápanyag-gazdálkodás
Mezőgazda Kiadó Budapest, 1999
- Kreybig Lajos: Trágyázástan
Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1955
- Stefanovits Pál - Filep György - Füleky György:
Talajtan
Mezőgazda Kiadó Budapest, 1999
Megjelent:
Honlapon: 2006.02.02.
Egyéb: -
|