Tulkán Bianka
Génmanipuláció

    Géntechnológia vagy génmanipuláció alatt azt értjük, amikor egy élőlény génállományába bevisznek vagy eltávolítanak onnan egy vagy több gént, azzal a céllal, hogy tulajdonságait megváltoztassák. Az agrokémiai ipar általában olyan szervezeteket hoz létre génmanipulációval, amelyek ellenállóbbak a környezeti változásokkal, gyomirtó szerekkel, betegségekkel, kártevőkkel vagy nehézfémekkel szemben, vagy amelyek olyan új tulajdonságokra tesznek szert, mint a hosszabb tárolhatóság, a megváltozott íz vagy a nagyobb terméshozam. Leggyakrabban egymástól törzsfejlődésileg távol álló fajokból származó géneket ültetnek be. Például emberi növekedést serkentő hormonnal gyorsabban és nagyobbra növő pontyot lehet létrehozni, baktérium és vírus génekkel pedig gyomirtó szerekkel szemben ellenálló haszonnövényeket.

A kísérletek gyakran nem a fogyasztók érdekeit szolgálják, hanem elsősorban a multinacionális nagyvállalatok rövid távú gazdasági érdekeit. Ezek az agrokémiai vállalatok finanszírozzák és tartják ellenőrzésük alatt a kutatást és a piacot egyaránt.

Az Egyesült Államokban ezernél több vállalat foglalkozik génmanipulációval. Génmanipulált haszonnövényeket - repcét, kukoricát, burgonyát, tököt, szóját és paradicsomot - 1996-ban több mint hárommillió hektáron termesztettek, és a géntechnikai ipar úgy számítja, hogy ez a terület évente megduplázódik. Ez együtt jár a monokultúrák további térhódításával és a genetikai sokféleség további elszegényedésével.

A génmanipuláció nem egyszerű folytatása a hagyományos növénynemesítésnek, amelynek során egymáshoz közel álló fajokat kereszteznek. A géntechnológia alkalmazásakor azonban, mivel egymástól törzsfejlődésileg távol álló fajokból származó géneket ültetnek be egy másik szervezetbe, nem lehet pontosan tudni, hogy a beültetett gén milyen kölcsönhatásokba lép, illetve milyen zavarokat okoz a befogadó sejt bonyolult működési rendjében. Ezért a következmények veszélyességét sem tudjuk megbízhatóan megítélni, ráadásul a különböző hatások sokszor csak hosszú idő után jelentkeznek. Jelenlegi tudásunk nem elegendő ezeknek az összetett hatásoknak a megbízható felmérésére. Minthogy szaporodásra képes élőlényekről van szó, amelyek elterjedhetnek, a káros hatás megjelenésekor már késő lehet a kár helyrehozatalával próbálkozni. Számos korábbi példa figyelmeztet arra, hogy egy új és idegen faj bevitele az ökoszisztémába felborította annak dinamikus egyensúlyát. Minthogy nem ismerjük pontosan egy távoli fajból egy másik szervezetbe bevitt gén mellékhatásait, nem tudhatjuk, milyen ökológiai következményei lehetnek a génmanipulált szervezetek szabadon bocsátásának. Éppen ezért nem lehet kizárni, hogy a bevitt gén más génekkel kölcsönhatásban olyan előnyökhöz juttatja az adott fajt, hogy az adott ökoszisztémában esetleg néhány őshonos faj kipusztul. Ráadásul az is elképzelhető, hogy a genetikailag megváltoztatott szervezetek nem manipulált szervezetekkel kereszteződnek a természetben. Például olyan szervezetek, amelyeket arra manipuláltak, hogy ellenállóak legyenek gyomirtó szerekkel szemben, átadhatják ezt a tulajdonságot a gyomoknak, amivel gyomirtószer-tűrő szupergyomokat hozhatnak létre. A környezetszennyezés újabb formája, a "genetikai környezetszennyezés" fenyeget bennünket, amely minden eddigi környezetszennyezésnél nehezebben kontrollálható. A génmanipulált fajták széles körű elterjedése tovább csökkenti a fajon belüli biológiai sokféleséget (diverzitást), és tovább szegényítheti a mezőgazdaság genetikai bázisát. Hosszú távon fenntartható gazdálkodás pedig csak genetikai sokféleségen (polimorfizmuson) alapulhat.

A mezőgazdasági génmanipulált szervezetek másik veszélye, hogy noha ezek jelentős részét emberi fogyasztásra szánják, a mérgező, allergiakeltő hatások vagy az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumtörzsek megjelenése, illetve egyéb, egészséget veszélyeztető hatások kiszűrése lényegesen felületesebb és kevésbé megbízható, mint a gyógyszerek vagy az orvostudomány új kezelési eljárásainak vizsgálatakor.

Az iparilag fejlett országokban ugyan törvények szabályozzák a génmanipulált szervezetek természetbe bocsátását, de ezek sem nyújtanak elegendő biztosítékot arra, hogy az ezzel járó ökológiai, egészségügyi, szociális és gazdasági veszélyt megelőzzék. A harmadik világbeli országok legtöbbjében ilyen szabályozás nem is létezik, ami teret nyit a multinacionális, nemzetek feletti nagyvállalatok számára, hogy olyan kísérleteket is elvégezhessenek, amelyeket az ipari országok törvényei nem tennének lehetővé.

A nyugati közvélemény egyértelműen elutasítja a génmanipulált élelmiszereket. Kelet-Európában ugyan néhány éves késéssel indult, de fokozatosan nő az ellenállás.

 A közép-kelet-európai helyzet

Az egyelőre gyengébb fogyasztói ellenállás ígéretes piacot jelent a génmanipulált élelmiszerek számára a térségben. Ma még egyetlen kelet-európai országban sincs olyan elfogadott törvény, amely a génmanipulált termékek megjelölésére kötelezné a termelőket. Az emberek jóval kevésbé tudják, hogy milyen kockázatokat rejthet magában a génmanipulált élelmiszerek fogyasztása, mint Nyugat-Európában. Ennek egyik oka, hogy a média keveset foglalkozott ezzel a témával.

A fogyasztók bíznak a nyugati technológiákban és a nyugati termékek minőségében.

Az égető pénzhiány, az alapkutatás katasztrofális anyagi lehetőségei és az olcsó munkaerő egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a térség kutatóintézetei olyan szántóföldi teszteléseket is elvégezzenek, amelyekre a nyugati országokban nem lenne lehetőség. Kevesebb pénzért kiváló kutatók ellenőrzik a kutatási eredményeket, sőt adott esetben az intézetek magukban a kutatásokban is részt vesznek. A szegedi Biológiai Intézet kutatásait hosszú idő óta finanszírozza az Agrevo cég, és az együttműködés eredménye többek között egy olyan eljárás feltalálása volt, amelynek segítségével bármilyen gén beültethető a kukoricába. Így a növény ellenállóbb lesz a betegségekkel, például az úgynevezett csíkoltsági vírussal szemben, amely Afrikában sokszor pusztítja el az egész termést. A szegedi találmányt most ellenőrzik, hogy szabadalmaztathassák

 Egészségre káros hatások

A gének említett komplex működése és előre meg nem jósolható kölcsönhatásai miatt az új géneknek az emberi egészséget esetleg károsítható hatásait nagyon alaposan kellene ellenőrizni. Semmi okunk sincs a gyógyszergyártás rutinjainál engedékenyebb ellenőrzésre. Nem biztos, hogy az új gén funkcionális értelemben "zökkenőmentesen" illeszkedik be új környezetébe. Számolnunk kell előre meg nem jósolható hatásokkal.

Egy génmanipulált baktériummal termeltetett aminosav készítmény, az L-tryptofán, amelyet élelmiszerek adalékanyagaként használtak, az úgynevezett eozinofil-myalgia szindróma járványszerű kitörését okozta. Harmincheten haltak meg és körülbelül ezerötszázan betegedtek meg. A betegség akkor tört ki, amikor az eredeti baktériumokat génmanipuláltra cserélték. Egyidejűleg egyéb változtatásokat is bevezettek a tisztítási eljárásban, ami bonyolítja a megítélést. Tekintve, hogy a baktérium-telepeket azonnal megsemmisítették, nem lehetett eldönteni, hogy a génmanipuláció vagy pusztán a génmanipulált baktériumok felhasználásával kapcsolatos egyéb változtatások okozták-e a tragédiát.

Allergiakeltés

A Pioneer cég úgy próbálta a szójabab metionin (egy fehérjealkotó) tartalmát növelni, hogy a paradió egy metioninban gazdag fehérjéjének génjét ültette bele. Tekintve, hogy a paradió jól ismert allergiakeltő, az Iowa Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy paradióra érzékeny páciensek hogyan reagálnak az így létrejött transzgén szójababra. Kiderült, hogy reagáltak, vagyis az új fehérje allergiakeltő volt, és ezt a tulajdonságát megtartotta a szójában is. Ennek felismerését nagymértékben megkönnyítette, hogy voltak ismert paradió-érzékeny páciensek, akiktől vérszérumot kaphattak a kísérletekhez.

A probléma az, hogy a génmanipuláció által használt gének leggyakrabban olyan forrásokból származnak (baktériumok, vírusok), amelyekkel az emberek eddig nem szembesültek. Így nem lehet tudni, hogy vannak-e ezekre az új fehérjékre túlérzékeny személyek, és így tőlük nem lehet az ellenőrzéshez vérszérumot nyerni. Igazán megbízható immunológiai tesztelés pedig ilyen pozitív kontroll nélkül nem végezhető.

Együtt a génmanipuláció ellen !!!
Aláírásgyűjtés a GMO élelmiszerek ellen!

A hatásáról a megmozdulásnak nem tudok,remélhetőleg sikerrel járt!

Megjelent:
Honlapon: 2006.02.03.
Egyéb: -